Pusztán időhúzás céljából térünk be Contratación falujába, mégis zseniális sztorival távozunk. A Kolumbiától 40 éven át független település az anyaország történelmének járványkezelési szégyene. Tipikus példája annak, hogyan lehet néhány intézkedéssel nagyobb kárt okozni egy mikroközösségben, mint amit maga a járvány okozott volna. Contrataciónban a politika halálraítélt több száz ártatlan, beteg embert, és elvette ezrek jövőjét. Mégis mindenki mosolyog. Hogy miért? Egy marionett bábu miatt.
Nehezen ocsúdok fel abból a képtelen helyzetből, hogy röpke két nap alatt a telefonomról és a laptopomról is le kellett mondjak. Hogy a laptopom mitől ment tönkre, nem tudom, de a legvalószínűbb az, hogy a socorrói szállón a takarító leejtette. Erre enged következtetni az a tény is, hogy nem csak a vinyó halt be, de tegnap óta a képernyője sem nyitható fel teljesen. Vitát nem akarok a dologból, mert nem vezetne sehová. Nyelek egy nagyot, majd megindulunk vissza Bogotába. Az ám, csakhogy előtte még be kéne ugorjunk Villa de Leyvába, ahol Eriék hagytak egy kevés cuccot.
Ha rohannánk, pont hétvégére esnénk be a fővárosba, aminek sok értelme nem volna, így inkább próbáljuk utazással eltölteni az időt. Socorróból két útvonalon lehet délnek indulni. Az egyik a klasszikus Oíba-Barbosa vonal, a másik pedig egy veredák mentén tekergőző földút, amiről csak annyi információt sikerül begyűjtenünk, hogy naponta kétszer megy rajta busz Contrataciónba.
Ha az ember mellett ülő bácsi élő tyúkot szállít levélbe csomagolva, akkor biztosan jó helyre fog érkezni
Simacotáig az út sima, utána viszont igazi dzsungeljárattá avanzsálódik a rozsdás szekér. A tanyák között tekergőző útról végig zseniális a kilátás a Rio Suárez völgyére, bár a rázkódás miatt nehéz azt élvezni.
Másfél óra buszozás után érintjük az első falut, Chimát. Az apró települést már a 18. század elején megalapították, fejlődni azonban szinte soha nem tudott. Ennek oka a rossz infrastruktúra. Chimából egyszerűen képtelenség utat építeni a Rio Súárez partjára, így híd sincs, ami összekötné a települést a környező városokkal.
Chima temploma
A sofőr tíz perc pihenőt tart a falu főterén, amit ellepnek az iskolások. Induláskor az összes tanuló felnyomul a buszra, mozdulni sem lehet tőlük. Barangónak roppant mód tetszik a helyzet, és az iskolás lányoknak is tetszik Barangó. Nem sűrűn látnak szőke, kékszemű gyereket errefelé.
A következő egy órában minden tanyánál megállunk, mert a sofőr háztól házig viszi a diákokat. Miután az utolsók is leszálltak, kicsit felgyorsulunk. No, nem nagyon, a maradék 30 kilométert egy óra alatt abszolváljuk.
A táj Contratación felé sem csúnya
Contratación nem egy szép hely, viszont van összeköttetése Guadalupéval és Oíbával, így jóval nagyobbra nőtt, mint Chima. Busz csak holnap reggel van tovább, így kiveszünk egy szobát a főtéren álló egyik hotelben, majd nyakunkba vesszük a városkát.
Amennyire érdektelen Contratación építészetileg, olyan izgalmas a történelme. A 19. század elején alapították, melynek oka a Yariguíes-hegység mélyén megbúvó kininfaliget volt. A kinin a malária természetes ellenszere, így Contratación gyorsan a gyógyítás fellegvárává vált. Nem véletlen, hogy az egyházak közül a lazaristák, Szent Lázár követői vetették meg itt a lábukat, akik a betegápolást tűzték a zászlajukra. A gyógyítás azért lett a rend fő profilja, mert a 12. századi keresztes hadjáratok során a Szentföldön és Európában is elterjedt a lepra. Feltételezhető, hogy Európába maga a rend cipelte be a betegséget, ezért a hadjáratok után annak tagjai önkéntes gyógyítóknak álltak.
Contratación katolikus temploma, amit a falu Kolumbiához való csatolása után építettek
Contratación megalapítása után nem sokkal kórházat hoztak létre annak határában, ami Szent Lázár nevét hordozta. De nem csak a betegápolók rendje találta meg magának a települést, hanem - mintha a történelem ismételte volna önmagát - a lepra is. Ahogyan az európai leprajárvány, úgy Contratación esetében sem lehet tudni, hogy a betegség magától ütötte-e fel a fejét a völgyben, vagy a rend tagjai cipelték-e azt be.
Lényeg a lényeg, Contratación völgyében kialakult egy lepragóc, ami veszélyeztette a szomszédos településeket, Guadalupét, Oíbát és Suaitát is. Hogy a fertőzés terjedését elkerüljék, a telepet (ami ekkortájt egy kórházból, egy templomból és néhány házból állt) a Rio Suárez völgyéből egy zártabb völgybe helyezték át, ehhez azonban egyeszségre kellett jutniuk a kinintermelőkkel és a Yariguíes-hegységben élő őslakosokkal. A területszerzésről szóló szerződés után az újonnan alapított települést Contrataciónnak nevezték el (contratación=szerződés).
Contratación nem a legszebb falu a környéken, viszont a múltja egészen elképesztő
Az ám, csakhogy a kininligetet és Guadalupét összekötő út keresztülhaladt a völgyön, így a kereskedők széthordták a leprát az országban. Az 1860-as években rohamosan terjedt a ragály, a betegek ellátására pedig kevés volt a contratacióni kórház. 1869-ben a rend engedélyt kapott két másik kórház építésére. Az egyik a Cartagenához tartozó Tierrabomba szigete lett, a másik pedig a Bogotához közeli Agua de Dios települése.
Mikor a kórházak elkészültek, azokat az elnök karantén alá vonta. A kórházakba kizárólag az említett települések lakói tehették be a lábukat, mások, mint például a kereskedők, nem. Az 1880-as évektől kezdve Contratación lakói között is terjedni kezdett a betegség. Attól rettegvén, hogy kialakul egy pandémia, Contrataciónt, Agua de Dios és Tierrabombát vesztegzár alá helyezték. A cartagenai sziget csakhamar szabadult a fogságból, Contratación és Agua de Dios azonban nem. Senki nem tehette be a lábát a településekre, a katonaság az áruszállítást is felfüggesztette.
Contratación lakói éhezni kezdtek, ami tovább rontotta a túlélési esélyeiket. A szaléziak titkos akciók keretében csempésztek be élelmiszert a faluba, de ezzel még a probléma nem oldódott meg. Az itt élők azzal tudtak védekezni, hogy nem engedték ki a kinint az erdőből, de ez sem hatotta meg a kolumbiai kormányt. Sőt, azért, hogy felszabadítsa a kininfolyosót, elrendelte egy új kórház építését pár kilométerrel odébb, de ez a terv a leprától való félelem miatt nem valósult meg. Egyszerűen nem találtak munkásokat, akik hajlandóak lettek volna Contratación közelében dolgozni.
A Szent Lázár Kórházban máig leprásokat kezelnek
A katonaságot kijátszva virágzott a völgyben a csempészet, ami azonban veszélyt jelentett egész Kolumbiára. Elsősorban nem az emberi kapcsolatok miatt, hanem amiatt, hogy a lepra a tárgyakon is sokáig életképes marad. Éppen ezért 1921-ben Kolumbia kiadta a leprások pénzét, a lazaretót, amit kizárólag a lepraterepeken lehetett használni. Ezzel véget vetettek a csempészetnek, így Contratación végleg vesztegzár alá került.
1927-ben jött az újabb borzalmas rendelet: a leprás szülők egészségesen született gyerekeit elvették a családtagjaiktól és árvaházakba vitték őket. A cél egyértelmű volt: aki leprás, haljon meg, s ha végre mindenki meghalt, felszabadulhat a falu. Jogvédő szervezetek persze tiltakoztak, de nem mentek vele sokra. Végül Contrataciónban is ugyanaz lett a megoldás, mint Agua de Diosban: a falu kikáltotta függetlenségét. Ezzel megnyílt a kapu a nemzetközi segélyszervezetek előtt, akik betartva a Kolumbia által előírt higiéniás szabályokat, ételt és gyógyszereket kezdtek szállítani Contrataciónba. A normális ellátásnak köszönhetően a lepra terjedése lelassult. Sokan felgyógyultak a betegségből, az 1950-es évek végére kiürült a Szent Lázár Kórház. Contratación 1961-ben (Agua de Diosszal együtt), csaknem negyven év után vált ismét Kolumbia részévé.
A contratacióni leprás pénznek, a lazaretónak emélkművet is állítottak
Contratación múltja tehát nem valami fényes. Nincs olyan ember a faluban, akinek szülei vagy nagyszülei ne sínylették volna meg a 20. század első felét. Máig látni az utcákon idős embereket fél lábbal és fél kézzel, viszont mindenki nagyon kedves és mosolyog.
Ellátogatunk a kórházba, ami az egyetlen megmaradt leprásoknak fenntartott intézmény Kolumbiában. Mindig van egy-két betegük, ami azt jelenti, hogy a betegség most is jelen van, viszont a gyógyszeripar is fejlődött annyit az elmúlt évtizedekben, hogy ne kelljen egy újabb járványtól tartani.
Estefelé az egyik boltban szóval tartanak minket. A hely tulajdonosnője rengeteget mesél a gyerekkoráról, amit karanténban töltött. Családján is átment a betegség, de szerencsére mindenki túlélte a nyavalyát. Azt mondja, gyerekként nem volt olyan szörnyű, mint amilyennek később mondták.
- Ha volt étel, nem volt gond. A többség kigyógyult a betegségből. Persze, én gyerek voltam akkoriban, így másként él bennem róla a kép. Koromnál fogva nem sokáig kellett karanténban lennem, de a szüleim a fél életüket elzárva töltötték, nagyszüleim pedig az egészet. Ez a múlt. A jelen más. Én imádom Contrataciónt, soha nem költöznék el innen - meséli hatalmas mosollyal az arcán.
- Észrevettük, hogy itt mindenki mosolyog. Ez azért van, mert örülnek a szabadságnak?
- Dehogy! Ez Segredo kapitány műve. Nagyszüleimnek az ő nagyszülei mesélték, hogy egyszer meglátogatta a falut egy ember, aki Segredo kapitányként mutatkozott be. Mutatványos volt és varázsló. Volt egy bábuja, Chemita, azzal mulattatta az embereket. Mivel mindenki aggódott az éppen berobbanó járvány miatt, a kapitány azt mondta, itt hagyja Chemitát, hogy a nehéz helyzetben se felejtsünk el mosolyogni. Segredo tudta mit csinál. Mi itt a járvány idején is folyamatosan mosolyogtunk. A bábu egy nagy kő alatt van eltemetve a főtér közepén. Minden évben egyszer kivesszük onnan, körbevisszük a falun. Szavamra, az Kolumbia legboldogabb bulija!
A kő alatt fekvő Chemita miatt mosolyog mindenki Contrataciónban
Annyira örülnek, hogy turisták fordultak meg náluk, hogy búcsúzóul a kezünkbe nyomnak egy lazaretót. Megnyugtatnak, hogy le van fertőtlenítve:
- Vigyétek emlékül, hogy soha ne felejtsétek el Contrataciónt!
Biztosan nem feledjük. Kolumbiában amúgy is mindenki mosolyog, de Contrataciónban egyenesen vigyorognak az emberek. Egészen fantasztikus hely. Másnap reggel, amíg Eri és Barangó összekészülődnek, felszaladok a falu fölé magasodó hegytetőre, ahonnan Szűz Mária tekint le a völgyre. Szép kilátása van. Olyan szép, ami Contrataciónnak talán soha nem volt. Mosolyogjatok!
Kilátás Contrataciónra, a leprások falujára
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
