La Paz környéke elképesztően látványos. A többség csak a Titicaca-tavat keresi fel, de attól nem messze ott állnak Tiwanaku romjai, aminél nem sok misztikusabb romváros van Dél-Amerikában. Ha pedig az Altiplanón jársz, legalább egy 5000-es fel kell menni. Ezek közül al egkönnyebb egyértelműen a Chacaltaya, ami nem a kihívás, sokkal inkább a táj miatt izgalmas.
A bejegyzésben szereplő összes helyszínről írtunk már korábban, ezért ezúttal képek mentén mutatom be a La Paz környéki látnivalókat.
Útban Tiwanaku felé feltűnnek a Condoriri-hegység piramisszerű csúcsai. Az Andok ezen része a hegyvonulat legizgalmasabb 5000-eseit rejti.
Tiwanaku nem nagy romváros, mégi egészen elképesztő élmény. Azt tudtad, hogy a képen látható monolitok köveit nem helyben bányászták, hanem a várostól 60 kilométerre? Hogyan hozták ide ezeket a több tonnás köveket a kerék ismerete nélkül?
Háttérben a Kalasasaya bejárata, előtte pedig egy gödör, aminek közepén Kon-Tiki isten szobrát találták meg a kutatók, valamint díszítésként kőfejeket a falon.
Hogy a kőfejek kiket ábrázolnak vagy mit szimbolizálnak, nem tudjuk. A gödör talán szakrális terület volt és az arcok segítettek a révületben.
Tiwanaku legizgalmasabb leletei a hatalmas kőszobrok, amiknek a kezében egy kegytárgy és egy áldozati baba látható, pontosan ugyanúgy, mint a San Agustín-i kultúra kriptáit őrző kőszobroknál. A szobron a lyukak a spanyol katonák golyóinak a nyomai, akik lőtérként használták anno a romvárost.
Tiwanaku talán legismertebb monolitja a Napkapu, aminek a pontos helyét sajnos nem tudjuk. A kapu a történelem során valamikor ketté tört, valószínűleg egy földrengés következtében.
Az Altiplano nem az élővilágáról nevezetes, de a képen látható andoki küllőből sok látható. Ha a kívánt terhesség nem következik be, akkor az aymarák levest főznek a madárból, mert úgy hiszik, az segít a fogantatásban.
Tiwanaku mellett található Puma Punku városrész. Feltételezhetően ez volt a város kőfaragó üzeme, de a régészek szakrális fürdőket is feltártak a környéken. Egészen elképesztő kőfaragásokat lehet itt látni.
Egy ilyen nyilat a mai technológiával sem könnyű belevájni egy andezitsziklába.
Tiwanaku után megindulunk a Titicaca-tó felé. Első megállónkat a Silaya-kilátónál tartjuk, ahonnan feltűnnek az Apolobamba havas csúcsai.
Bolívia rengeteget fejlődött az elmúlt 20 évben, de San Pablo és San Pedro között mai napig ugyanazok a ladikok szállítják az autókat, mint a múlt század közepén.
Az éjszakát Copacabanában töltjük, aminek temploma sajnos zárva tart. Pedig ez az egyik legfontosabb keresztény kegyhely az országban.
Másnap reggel kis hajóval indulunk neki az Isla del Solnak. Mielőtt megérkeznénk a sziget északi végében álló Challapampába, van néhány megállónk.
Az egyik ilyen a sziget déli csücskében álló Pilkokaina, ami tökéletes keleti tájolása okán valószínűleg csillagászati központ volt, de védelmi célt is szolgálhatott Túpac Yupanqui idején.
Az épület nem nagy, könnyedén körbejárható, és pontosan értjük, miért ide tetté az inkák. A kilátás egészen varázsolatos erről a helyről.
A tó talán legizgalmasabb épülete az Isla de la Lunán álló Iñaq Uyu, ami az áldozati szüzek lakhelye és iskolája volt. Anno az inkák kifejezetten áldozati szerepre neveltek gyerekeket, akiket aztán valamelyik vulkán tetején áldoztak fel az isteneknek.
Challapampából a délután során átsétáluk Wirakocha palotájához. Az ösvényen amúgy a szigeten nem őshonos lámákba botlunk.
Wirakocha palotája, más néven Chinkana, feltehetően az itt székelő inka lakhelye volt. Szemközt a perui partvidék látható.
A palota előtt ceremoniális asztal látható. Állítólag áldozatbemutatásra használták.
A nap végén felsétálunk egy elhagyott inka templomhoz. Nehéz elképzelni, hogy itt valaha állt valami épület, de a kilátás Challapampára, a Titicaca-tóra és az Apolobamba havas csúcsaira egészen zseniális.
Bal oldalt a 6427 méter magas Ancohuma, középen pedig a Chearoco 6127 méter magas csúcsa látható.
Az Ancohuma csúcsa naplementekor
6000-eseket nem, de egy 5000-est azért meghódítunk a csapattal. A Chacaltaya nem nehéz hegy, könnyen elérhető a csúcsa bárkinek, akik kellőképpen akklimatizált.
A Chacaltayának két csúcsa van. Mi mindkettőre felmásztunk.
A csúcsról fantasztikus kilátás nyílik az Illimanira.
A másik irányban pedig a Huayna Potosí 6088 méteres csúcs tárul a szemünk elé.
Búcsúzik a Mirador-csapat La Paztól és az Altiplanótól. Irány Uyuní sósivataga!
Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!
