San Juan La Laguna felett van egy hegy, amit ha az ember San Pedróból szemlél, olyannak hat, mintha egy fekvő indián arca volna. Az ilyen természeti képződményekre a letűnt indián civilizációk általában szakrális helyként tekintettek, de az Indián orrnak nevezett kiszögellés valahogy évezredeken át elkerülte az őslakosok figyelmét. Nem úgy a túraszervezőkét, akik több mint tíz éve napfelkeltét nézni viszik fel a turistákat, amikből évről évre egyre több van. Ma az Indián orr Antigua, Tikal és Semuc Champey mögött a negyedik leglátogatottabb helyszín a külföldiek körében, így mi sem hagyhattuk ki.
Az Atitlán-tavat sokan a Föld legszebb tavának tartják, nem véletlenül. A három hatalmas vulkán ölelésében fekvő tó nem csak gyönyörű, de kulturálisan is hihetetlenül sokszínű, ezért ha az ember igazán szeretné megismerni a környékét, heteket kéne itt eltöltsön. Mi a Mirador-csapattal két napot szánunk San Pedro környékének megismerésére, de mindenki nevében mondhatom, bánjuk, hogy nincs rá több időnk. Körbejártunk pár tzutuhil és kakcsikel falut, láttuk, hol termesztik Guatemala legjobb kávéját, és áldoztunk a maják legfurcsább istenének, Maximónnak is.
A Pacaya-vulkánt több mint tíz éve mászom, de még mindig lenyűgöz. Korábban a lávaélmény miatt az ember nem figyelt a tájra, de mióta a tűzhányó nyugodt, új értelmet nyert a félnapos vulkántúra. Amúgy ha Antiguában jársz, érdemes ellátogatni a környező falvakba is, mint Jocotenango és Pastores.
Iximchében jártunk, ahol betekintést nyertünk a kakcsikel maják uralmának utolsó évtizedeibe. Láttunk hagyományörző szertartást, és utaztunk csirkebusszal, aminél kevés zseniálisabb dolog érheti az embert Guatemalában. Imádjuk ezt az országot.
Antiguába minden turista azonnal beleszeret, csak az tud belőle kiábrándulni, aki sokadszorra látogat el ide, és látja a változást. Guatemala egykori fővárosa nem az, mint ami régen volt, de azért még szerethető. A kérdés, hogy meddig.
La Ceiba annak ellenére nem egy turistaközpont, hogy közel van hozzá a Pico Bonito Nemzeti Park és a kevésbé ismert Cuero y Salado Vadrezervátum. Ez utóbbi nagyon elnyeri a tetszésemet. Honduras lesz az új Costa Rica?
Ha napos az idő, Roatán is sokkal élvezhetőbb. Eldugott garifúna falvakban jártam, valamint rátaláltam a sziget legszebb strandjára, Camp Bayre. Ja, és itt tudtam meg, hogy a tarhonya nem magyar találmány.
Ha egy karibi szigeten esik az eső, az ember nemigen tud magával mit kezdeni. Próbáltunk kirándulni, kipipálni Roatán nevezetességeit, de ha nincs a Flor de Caña, nem tudom mi lett volna velünk.
A Hondurasba érkező turisták 99 %-a kizárólag Copánt és Islas de la Bahía szigeteit, Utilát és/vagy Roatánt keresik fel. Mi már számtalanszor jártunk Hondurasban (utoljára a Fonseca-öböl partvidékét jártuk be alaposan), viszont az ország leghíresebb maja romvárosáról, a mindenki által felkeresett Copánról ezidáig nem írtunk. Mivel a Mirador csapattal útban a Karib-tengerhez itt léptük át a guatemalai határt, adta magát, hogy felkeressük a maja civilizáció egyik legizgalamasabb régészeti parkját.
Kalandozni a közép-amerikai konyhaművészetben olyan, mint strandpapucsban hegyet mászni; lehet vele próbálkozni, de sok jó nem sül ki belőle. Ha röviden kéne nyilatkozzak a kontinens gasztronómiájáról, akkor azt mondanám: csapnivaló. Egyetlen kivétel akad csupán, Juayúa, ahol hétvégente összejön fél El Salvador egy közös, nagy zabálásra.