Mirador Blog

Ősi pemón falfirkák

Minden utazó álma, hogy találkozzon egy máig felfedezetlen törzzsel, hogy senki által nem ismert barlangrajzokat találjon, vagy hogy macsetéje éle egy ősi civilizáció épületének egyik kövében csorbuljon ki. Az Indiana Jones-lelkület mindenkiben benne van, de csak keveseknek adatik meg, hogy valóban valami furcsára, eddig ismeretlen dologra leljenek rá. Nekünk ezúttal sikerült találnunk valamit.

Az Akopán tepui és a pemón indiánok

A tepuikat a többség elintézi a Roraimával és az Angel-vízeséssel, pedig az igazi csodák ott kezdődnek, ahol a másik kettő befejeződik, s ahol a turistákat az óriás hangyászok váltják a tájban. Az Akopán tepui és környéke minden kétséget kizáróan az egyik legszebb hely, ahol valaha is jártam. Bár másodszor sodor ide a sors, képtelenség megunni a Yunek mögötti tepuik és a róluk alászakadó vízesések látványát.

Hódítsuk meg a Roraimát!

Venezuela déli részén vagyunk, nem messze a brazil határtól. Személy szerint azért jöttem ide, hogy belső késztetéstől hajtva életem eddigi legnagyobb kihívásának tegyek eleget. Meg akarom mászni Venezuela egyik legismertebb tepuiját, a Roraimát. Nem vagyok egy nagy hegymászó, ezért félve vágok neki az erőltetett menetnek, de utólag úgy gondolom, hogy a túra nehézsége ellenére is vétek lett volna kihagyni. A Roraima teljesen megbabonázott.

A venezuelai Hippiland

Két éve jártam utoljára El Paujíban. Ez a korábban bányafaluként működő település az Icabarú-folyó forrásvidékénél található az El Abismo névre hallgató apró tepui oldalában. Akkor azért jöttem ide, mert szerettem volna látni a messzi földről híres kilátást a szakadék széléről. Most azért jöttem, mert két éve megbabonázott a látvány és a falu hangulata. A közeljövőben már nem tervezem El Paují felkeresését és ennek az az oka, hogy a környéket elárasztották a hippik.

La Gran Sabana

Guayanát (nem összetévesztendő a szomszédos országgal, Guyanával) az utazók többsége hajlamos elintézni az Angel-vízeséssel és a Roraima megmászásával. Ez hatalmas hiba, mert ha valami, akkor a tepuik és a Gran Sabana megérdemel egy hónapnyi utazást. Mi a 10-es út menti vízesésekkel, a Salto Kamával, a Quebrada de Jaspéval és a Salto Yuruaníval kezdtük a környék megismerését.

Chávez és a gonosz nyugat

Rio Caribe városkájában szembesülünk a venezuelai valósággal. A pénz elértéktelenedésének hatására megkezdődött az elszegényedés, ami a közbiztonság romlásához vezet. Tőlünk húsz méterre lövik agyon a település szabóját azelőtt a pizzéria előtt, ahol amúgy alig két dollár egy családi pizza. Bár a bűnözés miatt Venezuela nem a legbiztonságosabb desztináció, az olcsóságának hála elég sok időt tervezünk itt tölteni.

Isten hozott Venezuelában!

Áttesszük székhelyünket Venezuelába, ahol legalább két hónapot szeretnénk eltölteni. A bürokrácia és lehúzás már a trinidadi kikötőben utolér minket, aztán a nap hátralévő részében jut egy kicsi mindenből, ami miatt Venezuelát lehet nem szeretni. Szó szerint nem kezdődik fényesen az itt töltött idő.

Trinidad egy más világ

Port of Spainnel szemben a főváros környéki esőerdők elnyerték a tetszésünket. Láttunk sok szép madarat és vízesést, átsétálhattunk a híres Bambusz-katedrális alatt, de a kedvencünk Brasso Seco faluja lett. Trinidad teljesen más, mint volt Tobago szigete.

Port of Spain, a Karib-szigetek gazdasági központja

Port of Spain nem került fel a kedvenc városaink listájára, de azért jó volt látni, milyen is a Karib-szigetek gazdasági központja. Merthogy az olajnak hála Trinidad és Tobago fővárosa az egyik leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő város, ami lassan belefullad a grenadai és guyanai bevándorlókba.

Mert északon minden más

Tobago északi része sokkal hangulatosabb, mint volt Crown Point és környéke. Meseszép öblök, rumpuncsot szürcsölgető raszták és az ország legbiztonságosabb települése - ezek vártak ránk Charlotteville környékén.

Itt járunk épp

Rólunk

Irány Latin-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turistacélpontok felkeresése, hanem a dél- és közép-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Lendik Erika és Nagy Endre tollából, akik újabban két kisfiukkal, Barangóval és Zaránddal utaznak a kontinensen.