Mendozába a turisták azért jönnek, hogy bort kóstoljanak, minket azonban a sors hozott ide. A chilei forradalom elől menekülve érkezünk meg Argentína talán legélhetőbb nagyvárosába, amit egész megkedvelünk pár nap alatt. Sőt, megtesszük első kirándulásunkat is, ami a Potrerillos-víztározóhoz vezet.
A Mirador-csapattal ezúttal Tűzföld argentin oldalát fedezzük fel. A Beagle-csatorna szigetei után a Tűzföld Nemzeti Parkban bóklásztunk, ahol a nyár ellenére hóesés fogadott minket. Aztán persze kisütött a nap, így fantasztikus látványban volt részünk. Képes beszámoló Dél-Amerika legdélebbi csücskéről.
A Perito Moreno-gleccser olyan csoda, amit minden utazónak látnia kell legalább egyszer. Nekem már harmadszor sikerült, de a látványtól ezúttal is elolvadtam. Nem úgy a gleccser, ami azon kevés jégmezők egyike, aminek mérete és térfogata nem csökken, hanem nő.
Patagónia legszebb hegycsúcsa a Fitz Roy. 2014 után ismét eljutottam ennek a nagyszerű hegynek a lábához, ráadásul tökéletes időjárás mellett. Remélem, sokszor lesz még lehetőségem ide eljutni, mert ez a hely egészen varázslatos. Számomra sokkal nagyobb élmény, mint a Torres del Paine.
A szeles sztyeppét nehéz lenne látványosnak nevezni, így nem is vonzza a turistákat. Pont ez kell nekem a Torres del Paine után, egy kicsit letérni a kitaposott ösvényről. Patagónia argentin oldalán felkerestem két bányavárost, amitől nem dobtam ugyan hátast, de legalább láttam olyat, amit a többség általában nem lát. Most már jöhet a Mirador-csapat.
Az Esteros del Iberá az Argentínának, ami a Pantanal Brazíliának vagy a Los Llanos Venezuelának. Madarak, vízidisznók és kajmánok ameddig a szem ellát. Másfél aktív napot töltünk el a csoporttal a mocsárvidéken, de szerintem egy kicsit mindenki bánja, hogy nem maradunk tovább. Emellett jártunk egy ametisztbányában, ahol zseniális ásványokat foghattunk a kezünkben. Argentína még mindig egy tök jó ország.
