Guatemala után Cancúnba repülök, ahol hosszú hónapok után végre újra találkozhatom a családommal. A cél Chiapas, ahol több mint egy évtizede nem jártam. Arra persze nem voltam felkészülve, hogy a bankkártyámat egyetlen légitársaság sem fogadja el, így kénytelenek vagyunk autót bérelni és azzal nekiindulni a hegyvidéknek. Előtte azonban még ráhangolódunk egy kicsit Mexikóra Cancúnban és az Isla Mujeresen.
Rezsimigránskodunk Mexikóban! Az Európában kialakult helyzet miatt már októberben útra kelünk, hogy a telet Közép-Amerikában vészeljük át. Cancúnban kezdünk, majd Playa del Carmenbe tesszük át a székhelyünket. A Maja Riviéra nagyvárosai ezúttal sem nyerik el a tetszésünket, de El Meco és Playacar romvárosai miatt érdemes mindenkinek erre kanyarodnia.
Végigrobogtunk a maja riviérán, érintve Tulumot, ahová azóta vágytam, mióta megismertem Endrét. Bármelyik karibi partszakaszra rácsodálkoztam, ő mindig csak annyit mondott, várd ki, míg eljutsz Tulumba. Hát most eljutottam... és csalódtam. De nagyon.
